Betekintés a Legyesbénye 1000 éves múltjába

XI. század első felében Aba Sámuel, István királyunk sógora, az Aba nemzetség Hernád menti és mátraaljai birtokaiból kapott egy megyét. Újvár nevű vármegye területe a kutatások szerint a későbbi Heves, Abaúj és Sáros vármegyék területét foglalta magában. Az Aba nemzettségnek ősi javai közé tartozott ez a vidék, s a pápai tizedlajstromokban (1332-1337) Begna  néven említi. 1374-ben Egyhazas Benye, majd Albenye néven örökítették meg települést az oklevelek kiállítói.

A XIV. században Al- és Felbénye néven jegyzik az Aba nemzetség tulajdonában lévő iratokban. Zsigmond király 1428 december hó 12-én Temesvárott kelt adománylevelében Bényét a Palaghy és Kelecsényi családoknak adományozta. 1567-ben a törökök porig elpusztították a községet.

Rákóczi Zsigmond a szerencsi vár kapitányának, Békési Jánosnak adományozta a községet, aki azután cselédeivel és háza népével ideköltözött. A háborús időkben erősen megfogyott lakosság számát az új tulajdonos Leleszről, szülőfalujából betelepített családokkal növelte.

1747-ben III. Ferdinánd király a községet ököljoggal I. Rákóczi Györgynek és feleségének Lórántffy Zsuzsannának adományozta.1711-ben a többi Rákóczi birtokkal együtt kincstár tulajdonába ment át.

A XVIII. század birtokosainak buzgalma folytán lassanként szaporodott a népessége, míg azután új községgé alakult át, s megépítésre került a falu református temploma. A község most fennálló római katolikus temploma Jézus szent szívének tiszteletére 1902-ben épült. Létezett itt valaha Zalay- kastély, s a nemesi család emlékét a család kriptája őrzi a festői kilátású katolikus temetőben.